Az elnök a Fehér Házban újságírók előtt írta alá a dokumentumot, ami úgy fogalmaz, hogy több mint 50 évvel a politikai gyilkosságok után a családtagok és az amerikai emberek megérdemlik az átláhatóságot és az igazságot.

Az intézkedés szövege szerint "nemzeti érdek a szóban forgó merényletekről szóló minden akta nyilvánossá tétele késlekedés nélkül".
Donald Trump első elnöki ciklusa idején is ígéretet tett a John Fitzgerald Kennedy elleni merénylet minden anyagának nyilvánossá tételére, de akkor a Szövetségi Nyomozó Iroda és a Központi Hírszerző Ügynökség kérésére dokumentumok százai maradtak titkos minősítésűek.

A Martin Luther King elleni 1968-as merénylet aktáinak egy része egy erről szóló jogszabály értelmében 2027-ben válhatna először nyilvánossá. A titkosítás feloldása így várhatóan hosszabb időbe telik majd.

Donald Trump csütörtökön szintén rendelkezett egy elnöki tudományos és technológiai tanácsadói testület megalakításáról.

A rendelet szövege szerint bizonyos "ideológiai dogmák" miatt Egyesült Államok elveszítette versenyelőnyét, miközben a tudományba vetett közbizalom erodálódott, és integritása csökkent, ami megfojtotta az innovációt.

Az elnök rendeletének megfogalmazása szerint a testület "a tudomány, az ipar és a kormányzat legnagyszerűbb elméit tömöríti majd, annak érdekében, hogy nemzetünknek ebben a kritikus pillanatban utat mutasson az amerikai vezetőszerep felé a tudomány és technológia terén".
A Fehér Ház elnöki dolgozószobájában tartott eseményen Donald Trump újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy

még nem döntött arról, hogy a Kína esetében fontolóra vett vámokat mikortól vezetné be.
Hozzátette, hogy a kelet-ázsiai gazdasági versenytársra az előző elnöksége idején kivetett magasabb vámok érvényesek. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy a Mexikó és Kanada esetében bejelentett 25 százalékos vámtarifa február elsején életbe léphet. Az elnök a héten korábban úgy nyilatkozott, hogy február 1-től akár a kínai vámok is életbe léphetnek.

Donald Trump kérdésre válaszolva kijelentette, hogy korábbi munkatársainak titkosszolgálati védelmét azért vonta meg, mert nem tartja indokoltnak, hogy valaki élete végéig részesüljön ebben.

Az elnök csütörtökön jelentette be, hogy többek mellett Mike Pompeo volt külügyminiszter hivatalos személyi védelmét is megszünteti. Kedden John Bolton, egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó esetében már döntést született erről.